Igen, az ostoba barom én lennék. Mint azt már a korábbiakban említettem, sorozatos problémákkal küszködök az exvőlegényem kapcsán. Igen ám, ugyanis áprilisban egy megcsalás miatt elváltak útjaink, majd újra találkoztak, és újra, újra, újra. 

Mindenkinek azt tanácsoltam, hogy soha ne próbálja meg felébreszteni a döglött kutyát. Nem alszik! Döglött!

Nagy a szám, de a szívnek én sem tudok parancsolni. Ismét beleestem abba a hibába, hogy (akárcsak eddig) hagytam magam az exemnek, és újra beszélni kezdtem vele. 

Próbáltam kiküszöbölni kettőnk hibáját, de ő valahogy nem engedte. A vége persze megint az lett, hogy elbánt a lelkemmel. Mint az kiderült, összeköltözik egy meleg sráccal. Mind tudjuk, mi lesz ennek a vége... 

 Hülye voltam, mert ismét hagytam, hogy kedveskedjen, hogy programokat szervezzen, hogy elcsavarja azt a naiv fejemet. Majd ugyanúgy a gödör alján találtam magam, mint eddig bármikor. 

Így hát elmarad a közös program, ráadásul az őszi szünidő is üresen marad. Nemcsak őrültnek érzem magam, hanem végtelenül befolyásolhatónak (csak általa). Mindig az az ember voltam, aki büszke volt arra, aki. De az önbecsülésem ideje lenne növelni. Többet érek ennél a mocskos seggfejnél. (sorry)

Kár, hogy ezt nem tudom észben tartani. Na, majd talán egyszer. Jelenleg is aggódhatok azon, hogy a pszichológusom mit szól ehhez csütörtökön, amikor elmegyek hozzá. 

Körülbelül 3-4 hónapja járok. Muszáj volt, mert már akkora káoszt éreztem a fejemben, amekkorát nem tudtam egyedül kezelni. Sokat segített az, hogy készségesen meghallgatott és szakvéleményt mondott. 

Mindenkinek tudom ajánlani a kezeléseket. Akkor is, ha az illető nem érzi magát betegnek, ugyanis a pszichológus nem csak "őrültekkel" foglalkozik, sőt! 

Ennek fejében bármi van; ha csak stresszes életet élsz, vagy szerelmi csalódás ért, amit nem tudsz feldolgozni, esetleg elveszítettél egy számodra fontos személyt, keress fel egy szakembert, mert ez nem szégyen! Mindenki életében van valami, aminek elfogadásához, megoldásához segítség kell!

Köszönöm az olvasást! 

 

Megosztás a facebookon

A "helyes pasi" egy abszolút relatív fogalom. Mindenkinek mást jelent, és mindenki másra gondol, amikor azt mondja: "Ő egy jóképű férfi!" 

 

Legyünk őszinték magunkhoz, mind fantáziálgattunk már az elérhetetlenről, a tökéletesről, a meseszerűről. Mindannyiunknak megvan az a tipikus "álompasi" kép, aki sármos, borostás és ahww. (......relatív)

Szóval ízlések és hatalmas pofonok. Na de mi az, amire mindenki vágyik? Vajon van olyan kinézet, amit mindenkinek érdeke megszereznie magának? Úgy vélem, nincs. Minden ember más, más személyiséggel. Azonban ha általánosítunk, akkor azt kell mondjam, a passzív srácok a macsókat, míg az aktív srácok a náluk "gyengébb" fizikumú fiúkat kedvelik. Ez természetesen nem stabil, vannak kivételek. 

 

Mi az én ÁLOM IDEÁLOM?

Mivel én inkább passzívnak vallom magam (kapcsolati szempontokat nézve, hiszen szexuális együttlét szempontjából inkább uni lennék) én leginkább egy védelmezőre vágyom. Egy izmos, jóképű, magas, sportos és érzelmes, romantikus férfit kepzelek el leginkább magamnak, aki 22-28 között van.

 

Tisztázzuk! Az álom ideál a realitás határain kívül esik! Nyilván nem ezt a fajta srácot kergetem. Ez csak egy ábránd. 

 

Valós vágyakbeli férfi:

Az én 176-os magasságom mellé egy magasabb srácot kepzelek el. Szeretem, ha valakinek szögletesebb az arca, valamint se nem vékony, se nem kövér. De ezek mind csak külsőségek.

A belső fontosabb. Mivel én egy abszolút bonyolult és összetett személyiség vagyok, az élet nehéz velem. Szükségem van megértésre, toleranciára, törődésre, őszinteségre, hűségre, kötöttségekre és főleg romantikára. 

Számomra az utóbbi éltető. (A korábbi bejegyzéseimben már olvashattatok arról, hogy hűtlenség áldozata lettem. A törődés- és romantikaigény talán ennek tudható be.)

 

Az ideális életkor 19-28 év között van. 

Nem bukom a nálam fiatalabbakra, sem a túl idősekre. Nem vagyok pedofil, ahogy apakomplexustól is mentes vagyok.

 

Ezen bejegyzés lényege az lett volna, hogy szemléltesse veletek az én ideálomat, valamint gondolkodásomat a témában. 

Összegezve:

1. Az ideálnak két fajtája van, mégpedig a reális és a nem reális tökélyek. 

2. Ha ismered önmagad, ismerni fogod a vágyaidat is, ezáltal könnyebben definiálod az ideál fogalmát.

 

Ne ess hibába! Senki sem tökéletes! Ez is egy relatív fogalom. Mindenkinek mást és mást jelent ez a szó, egyben a hozzátartozó érzések, gondolatok.

 

Köszönöm az olvasást!

Megosztás a facebookon

Mondanom sem kell, mind vágyunk egy kapcsolatra. Ki ilyenre, ki olyanra. Én magam hosszútávú kapcsolatra vágyom egy olyan pasival, aki megért és hajlandó arra, hogy egymáshoz csiszoljuk idióta elvárásainkat, szokásainkat.

Ám vannak másfajta meleg pasik is. Elhiszem, hogy magatok is tapasztaltátok már a homoszexualitás sokrétűségét, most mégis leírom a saját meglátásaim. 

 

1. Fajta: "A laza kapcsolat"

Véleményem szerint ti vagytok a legfurfangosabbak. (Úristen, használják még ezt a szót? Furfangos....... Never mind!) Rólatok sosem lehet tudni, mit is akartok valójában. Kötöttségek nélkül a kapcsolat nem is igazi kapcsolat. Miért nem akartok kötöttséget? Mégis mi az, ami nektek belefér egy laza kapcsolatba? Értem én, hogy nem kell a számonkérés és a folytonos együttlét, na de fiúk.... Ezt ti sem gondolhatjátok komolyan!

 

2. Fajta: "A barátkozós"

Erre megannyi példát tudnék mondani, akár névszerint, de fő a diszkréció! Én Pécs közelében lakom, tehát messze Pesttől. (Thanks god!) Úgy tartják, Pesten él a legtöbb olyan meleg, aki csak a szexre hajt, s aki kirí a többi férfi közül. Azt magam is aláírom, hogy ott él a legtöbb, általam nem kedvelt fajtája a "másságnak", na de azért ez betudható annak is, hogy az a város a leglakotabb. Nyilván ott fordul elő a legtöbb meleg. A többiről nem nyilatkozom.

Szóval barátkozás. Én valahogy ezt nem értem. Megannyi srác csinálja azt, hogy felhalmozza Magyarország buzikészletét (már bocsánat),majd a barátainak kiáltja ki a kollekció darabjait.

Én alapból is kissé antiszociális forma vagyok, na de let's face, ennek semmi értelme. Tapasztalataim szerint a meleg barátságok 99,9%-a csupán látszat. Az a maradék, elenyésző részük legyen büszke.

Valamit tisztázzunk. Sokan vagytok, akik fele baráti körükkel ágyba bújtak. Emberek! Ébresztő! Ha berakod valakinek, az onnantól kezdve automatikusan nem nevezhető barátnak!

 

Ezen fajta egyik gyengébb változata az, amikor egy meleg srác csak néhány ilyen baráti kapcsolatot ápol, ám azokhoz feltétlenül ragaszkodik. Fúj. Nyáltenger..

Én abszolút nem vagyok megbékülve ezen kapcsolatokkal, viszont akadt egy -két kivételes alkalom, amikor én is megpróbáltam barátokra lelni ezen körökben. Egy kisebb időn át működtek ezek a dolgok, aztán rá kellett jöjjek, az emberek seggfejek. 

 

3. Fajta: "Csak szex és más semmi!"

Teljesen korrekt, előre tisztázza mit akar. Semmi más nem kell neki, csak a fülledt erotika. Ezen felül nem értek egyet ezzel, mert emberileg nem haladunk előre attól, ha csak dugogatjuk a pecabotot ide-oda. Mindenkinek kell egy lelki szövetséges. Előbb-utóbb...

A másik szomorú tény, hogy sajnos ebből a fajtából van a legtöbb. Ezért is ilyen nehéz egy jó, tartós, kellemes párkapcsolatot kialakítani. Nincs kivel...

 

 4. Fajta: "Szivarvany és csillámpóni!"

Abszolút hányinger, amikor egy fiú úgy dobálja magát, mint egy nő. Nem tudok túl sokat mondani erről, hiszen engem zsigerből taszít ez a fajta viselkedés. De ízlések és pofonok. Nem akarok senkit megbántani...

 

5. Fajta: "Nem tudom, mit akarok!"

 

Ömm... Jó???

Ez a fajta meleg talán a második legzavaróbb tényező sokunk társkeresésében. Általaban beleéli magát mindenbe, lelkesedik, két mondatnyi csetelés után bele akar pusztulni a szerelembe, de amikor valódi tettlegességre kerülne a sor, ő különféle kifogásokkal távozik, kiszáll. Nyugalom, ők általában fiatalok, majd felnőnek egyszer... 

 

6. "Melegparty lover"

Imád melegekkel bulizni, megbízhatatlan. Lelőhelye: melegbárok, partik. Egyéb jellemzők: komolytalan, képtelen normális kapcsolatra. Talán a laza kapcsolatot keresőkkel tudnám leginkább rokonítani.

 

7.Fajta: "Abszolút szupersztár"

 

Az elérhetetlen, a megközelíthetetlen, az adonisz, akinek sosem leszel elég jó, mert ő dögös, és bárkit megkaphat. 

Ettől a fajtától is hemzseg fővárosunk (tapasztalataim szerint). Ők azok, akiknek valóban egy modell magazinban, vagy egy hollywoodi filmben lenne a helyük. Nyilván kinézetileg, nem pedig a tehetségük miatt.

Nagyrészt aktív szerepűek. Előfordul, hogy találkozunk ezzel a fajtával passzív srác képében is, de az, úgy vélem, ritkább. 

Általában, sőt, szinte soha nem méltatnak válaszra, többségük beképzelt, többre tartja magát, mint amennyit valójában ér. Senkivel nem hajlandó csevegni, mert ő az abszolút félisten, a szupersztár. 

Most komolyan: ezek kivel szexelnek??? (Más világ, nem értem)

 

8. "Hosszasan, akár életen át!"

 

18 éves létem ellenére én is ide tartozom. Mindig idősebbnek, érettebbnek éreztem magam a koromnál. Ez nem csak kapcsolati téren mutatkozott meg, hanem sok más helyzetben is. Felelősségteljes és szervezett vagyok, ami valljuk be, ebben a korban ritka. Ezzel nem vagyok több senkinél, mindössze egy lépés kimaradt az életemből. (az a bizonyos tinilépcső)

Ez a fajta meleg általában idősebb, húsz év feletti, bár nem szeretnék általánosítani, hiszen vannak baromi komolytalan 30-asok, ahogy vannak komoly fiatalok is.

A kötöttségek érdeklik, valamint a másikkal való egyensúly is fontos szerepet tölt be a gondolkodásában. Élethosszi párkapcsolatra vágyik, többségben törődő, figyelmes, szereti a biztonságot.

Léteznek azonban olyanok, akik a monogámiát a lazasággal vegyítik. Ez nem az én zsánerem, viszont annyit sejtek, hogy az ilyenek csak a maga típusbeliekkel maradnak meg sokáig. Bár ez jellemző általában az összes típusra. 

 

Összesítve a fentieket, a többrétűség igazán jellemző ránk. Mindenkinek meg kell találnia a maga esetét. A külső igenis számít, de csak akkor, ha keresel. A közéletben semmi jelentősége, ám ha pár után nézel, tudnod kell, kinek tetszel és kinek nem. Egy kis önismeret sosem árt. 

Definiáld önmagad akár a fentiek alapján, akár saját tapasztalatok útján. A lényeg, hogy magabiztos légy, és ismerd önmagad!

 

Megosztás a facebookon

Egyik meleg srác élete sem könnyű. A folyamatos társadalmi elnyomás, valamint a folytonos takargatási kényszer hátráltat minket abban, hogy egészséges párkapcsolatokat alakítsunk ki. Mihelyt elérünk arra a szintre, hogy kezdjünk valamit a szingliséggel, rögtön jön a gondolat; "Mi lesz, ha anyám megtudja? "

Ezen nehéz átesni. Hidd el nekem, átéltem. Valami borzalmasan ijesztőnek gondoljuk, ám lássuk be, a végeredmény valami fantasztikus, amennyiben az pozitív végkimenetelű (általában az).

Én egy igen érdekes állapotban estem át ezen az élményen. Már több mint egy hónapja volt barátom, amikor lelkileg legyengültem, s ez már az egészségemre is kihatott. Édesanyám (az örökké szerető és féltő angyal) teával és kekszel kínált, mikor épp egy gyengébb pillanatomban az ágyamban talált. Természetesen nem volt visszaút, nekivágtam az ismeretlennek. Pár hosszú perc beszélgetést követően kinyögtem a dolgot egy kis segítséggel. 

Mondanom sem kell, a világ megnyílt előttem.   A szüleim szerették a párom, de ez működött köztem és az ő szülei között is. Minden happy volt. Persze aztán telt az idő, a szerelmem teljes tetőfokán volt, annak ellenében, hogy a kapcsolatunk leépülni látszott. Másfél évet húztunk le egymás mellett jóban-rosszban. Az egésznek egy sor veszekedés, bajlódás és egy megcsalás vetett véget. (az utóbbi nem az én részemről). 

Hát így maradtam egyedül, s váltam el az akkor már vőlegényemnek nevezett alaktól. Nyilván hosszú szenvedés, pár önpusztító próbálkozás és egy csomó idő, de el tudtam fogadni.

Hülye voltam. Borzalmasan hülye. Többször is újrakezdtem vele. Mondjuk úgy, próbáltam felébreszteni a döglött kutyát. Naná, hogy mindhiába. Pár rakat sírás és fájdalom árán óvakodni kezdtem a tűztől. 

A lelkem kemény lett, csapongtam. Én, mint érzéketlen tuskó......sosem hittem volna. Ittam, elszívtam pár szál cigarettát, pasiztam.... (Holott ezek egyike sem volt jellemző rám azelőtt.) 

Mit is mondjak? Nekem 814 (nevezzük így az exem) volt a mindenem. Elveszítettem az egyetlen kincsem. S tudtam, hatalmas terveim vannak a jövőre nézve. Óriási ambíciók, mégis lépéseket kezdtem tenni feléjük, habár a hűtlenség után az elveimnek is ellenszegültem. Számomra 814 volt az első. Mint kapcsolatban, mint pedig az ágyban. Nemsoká azt mondhattam el magamról, hogy 5 embernél tartok, de ez csak a kezdet.

Tomboltam. Nem csak belül, kívül is. Lázadást indítottam magam ellen. Hihetetlen, de így volt.

Majd augusztus végén végre valami ismeretlen eredetű csoda folytán ez abbamaradt. Örültem neki. Nem akartam holmi olcsó, piás ringyó lenni. Ez NEM én vagyok! 

Így esett hát, hogy visszatértem a nyugodt, megszokott életbe, ismét a monogámia vezérel, semmi kaland. A jegyeim is jobbak, mint valaha. 18 vagyok, enyém az élet. Mégis vágyom valakire, aki megért, szeret, törődik velem és intelligenciája tud lenyűgözni, valamint elfogadja, hogy férfias megjelenésem és kiállásom ellenére néha, a négy fal között kiborulok, akár egy feleség. (smile hangulatjel) 

Remélem tetszett ez az apró bejegyzés. 

Köszönöm, ha elolvastad!

Megosztás a facebookon